Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A vágási népiskola kialakulása 2

Az egyházközség külső pénzbeni segítségért az erdélyi püspökséghez és magához az uralkodóhoz folyamodik, nem hiába: Lönhárt Ferenc püspök saját pénztárából 1500 forintot, Ferenc József császár pedig 700 forintot adományoz az iskolaépítés javára. Ezek hatalmas összegek ebben az időben. Ehhez teszi hozzá Szőcs János plébános a falu 200 forintját. A munkát gyorsan, pár hónap alatt elvégzik, s 1889 őszén már áll az új épület, amely teljesen kielégíti a két tanerős iskola igényeit- A mestergerendán ma is olvasható a követező felirat: ,,Építette Remetei Márton István 1889-ben 2264 forint 45 krajcárért."

A falu másik nagy megvalósítása ebben az évben a kántori ház felépítése.

A századforduló környéki oktatás minőségét és az iskolalátogatást illetően képet nyerhetünk az 1895-től rendszeresen vezetett anyakönyvek és jelenléti naplók alapján.68

 

Tanév

Iskolakötelesek száma

Beírt tanulók

Százalék

1895/1896

    224

160

71,42

1897/1898

    230

163

70.86

1899/1900

    226

170

75,22

1901/1902

    241

176

73,02

 

Az adatok értelmezése előtt feltétlenül el kell mondanunk, hogy ebben az időben Erdély megyéiben a tanköteles gyermekeknek alig több, mint háromnegyede járt többé-kevésbé rendszeresen iskolába. 1890-ben Erdély 6 évesnél idősebb népességéből 32,9% tudott írni-olvasni, 1900-ban pedig minden 100 emberből 41 ismerte a betűvetés mesterségét.69

A táblázatok adatait értékelve megállapítható, hogy az évek múlásával a beiskolázás mértéke enyhén nő, és megközelítőleg az 1896-os erdélyi átlag (76,75%) körül mozog. A következő táblázatból az derül ki, hogy az első osztályba a gyerekek jelentős részét beírták, azonban az évek folyamán nagy arányú lemorzsolódás tapasztalható.

Ennek a lemorzsolódásnak az oka több irányú. Az iskolázottság mértékét, sajnos, akkor is az anyagiak határozták meg. Az írástudatlanok nagy része a szegényebb családokból került ki. Sokan egyszerűen megfelelő ruházat hiá­nya miatt nem látogatták az iskolát, „március 25-én tartottuk az examentet, a gyerekek teljes számmal jelen voltak, a siker teljesen kielégítő, csak a szegénység miatt sok gyerek elhagyta az iskolát, de az iskolázás egész májusig megtartatott".700 A másik ok a szülői magatartásra vezethető vissza: a gyereke­ket túlságosan felhasználták mezei munkára. Sokan szolgálni mentek alig 8-10 éves korukban.

Az 1899/1900-as tanévben például egyetlen hatodikos sem végez, az ötödik osztályt is csupán 8 tanuló végzi el sikeresen. A század utolsó tanévében <="" span="">(1900/1901) alig 32 ismétlő indulhat (24 + 8), pedig ez a generáció összesen 100 (56 + 44) tanulóval indult. A harmadik ok szintén a szülők hozzáállásából fakad: az iskolának nincs vonzóereje, az írástudatlanság nem szégyen, sokan a hosszú iskoláztatást elfecsérelt időnek vélik. ,.A tehén mellé nem kell biblia'' tartja egy – szólás.

részlet Székely Zoltán: Hosszútövis falvai,

(Pandion kiadó, Székelyudvarhely, 1999) c. monográfiájából